A Bihari János Kulturális Egyesület és Táncegyüttes Akácfa utcai székházának utcai homlokzati ablakainak felújítása első pillanatra egyszerű feladatnak tűnhet, még akkor is, ha kétszint magas kapcsolt gerébtokos ablakokról van szó. Azonban egy korábbi átalakítás során közbenső osztófödém készült táncpadlóval, ami mindent meghatározott. A műszaki megoldás kidolgozásához hosszú kutatómunka vezetett, mely ...
Az írás kitér a nagyfeszültségű távvezetékek által keltett extrém alacsony frekvenciájú elektromágne- ses erőterekre, köztük különös tekintettel a mágne- ses erőterekre, mivel azok aggályosabbak lehetnek az egészségre,
MAGYAR ÉPÍTŐIPAR
2023. MAGYAR ÉPÍTŐIPAR
IMPRESSZUM
ADATKEZELÉS
VIDEÓK
SZERZŐI JOGOK
KIÖNTÖTT SÍNCSATORNÁS PÁLYASZERKEZETEK ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMÁNAK VIZSGÁLATA
ROVATOK
2021 - 2022
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET LÉTREHOZÁSÁNAK ÉS ÜZEMELTETÉSÉNEK DIGITÁLIS ESZKÖZRENDSZERE
Zöldfalak a hőszigetben
A hazai városokban a közelmúltban nagyvolumenű villamos beruházások zajlottak le, illetve állnak tervezés alatt. A projektek többsége meglévő vonalszakaszok korszerűsítéséről szólt, de új nyomvonalak építésére is találunk példát.
1961 - 1970
A globális digitális fejlődés és transzformáció már az összes kontinensen jelen van, és
passzívan vagy aktívan formálják életünket. Ugyanez elmondható a legfrissebb generációk esetében is.
Van-e reális lehetőség a belső városrészekben a városi hőszigetjelenség hatásainak csökkentésére az épületállományon elhelyezett zöldfelületekkel? A nagyvárosok egyik problémája a hősziget jelenség. Budapest sem kivétel ezalól, egyik legsúlyosabban érintett területe a VII. kerület. Az életminőség és a városkép javításának lehetőségeit kerestük. Legkézenfekvőbb megoldás a zöldfelületek ...
LXXI. 2022.1.
Hetven éves az ÉTE
Kortárs Építészeti Központ
2011 - 2020
1952 - 1960
A szalmapaplan mint új, innovatív, természetközeli hőszigetelési alternatíva
KIS ELEMEKBŐL ÉPÜLT TORNYOK ÖSSZEDŐLÉSÉNEK ELMÉLETI ÉS KÍSÉRLETI VIZSGÁLATA
Napjaink egyre nagyobb hangsúly helyeződik a természetbarát anyagokra és az energiatakarékosságra, így a környezettudatos építészeti gondolkodás és a környezetbarát anyagok használata is előtérbe került. …
TUDOMÁNY
ESEMÉNYEK
BLOG
Fontos mérnöki probléma magas épületek bontásánál azon védőtávolság meghatározása, amelyen belül veszélyes tartózkodni a lezuhanó elemek miatt. Kutatásunk során kísérleteket végeztünk fa elemekből összeállított különböző ...
ARCHÍVUM
2001 - 2010
BIM Café
Brick+Data
Kommentár Dr. Karácson Sándor „A nyílászáró szerkezetek fejlődésének újabb irányai” című, 50 éve megjelent cikkéhez
KAPCSOLAT
MAGUNKRÓL
TÉMAKÖRÖK
A korra a tipizálás és a modulrendszerek alkalmazása a jellemző. Egyelőre csak külföldön, de már megjelenik az egyes szerkezetekkel szemben támasztott követelmények megfogalmazásának igénye, az első követelményrendszerek összeállítása, amiben akkoriban az angolok jártak az élen. ...
TÖRTÉNELMI VÁROSMAGOKBAN ÉPÜLŐ HOMLOKZATOK
MÉRNÖKI
A Magyar Építőipar 1972. évi 2-3. számában jelent meg Kotsis Iván: Történelmi városmagokban épülő homlokza- tokról című cikke. A tanulmány székesfehérvári homlok- zat-felújítások és foghíjbeépítések példáján mutatja be a korszak építészeti gondolkodásmódját, a történeti telepü- lési szövethez való illeszkedés jellegzetességeit. A tanul- mány szerzője...
DÖNTÉSTÁMOGATÁS BIM MÓDSZEREKKEL EGY SPORTCSARNOK PÉLDÁJÁN KERESZTÜL
Napjainkban az épület-információs modellezés, vagyis a BIM módszertan felhasználási lehetőségei egyre bővülnek, így alkalmazása jelentős szerepet játszik az építőipari beruházások során. Kutatásunk célja annak feltárása, miként alkalmazható a BIM módszertan döntéstámogató eszközként a koncepcionális építészeti tervezés során.
1991 - 2000
IN MEMORIAM KISFALUSI GÁBOR ÉS
DR. LISZIEWICZ ANTAL MŰSZERTERVEZŐK
A determinisztikus és a valószínűségi elvű sziklarézsű stabilitásvizsgálat összehasonlítása a csákvári dolomitbánya esettanulmányán keresztül
A Magyar Optikai Művek megszűnése óta már eltelt közel egy negyedszázad, így a hozzá kapcsolódó emlékek a hazai ipartörténet részei. A magyar fejlesztésű és gyártású, geodéziai műszerek különböző típusainak sorozatgyártása a vállalatnál a tizenkilencedik század hetvenes éveiben kezdődött, a legsikeresebb ...
A kutatás a két legelterjedtebb sziklarézsű stabilitás vizsgálatot, a determinisztikus és a valószínűségi elvű megközelítést hasonlítja össze a csákvári dolomitbánya esettanulmányán keresztül. A stabilitási számítások bemenő paramétereit a csákvári dolomitbányában készített helyszíni (tagoltsági jellemzők, geometriai kialakítás, GSI) és a dolomit bányából származó mintákon ...
ZÖLD/ENERGIA
1981 - 1990
TELJES SZÁM
AKTUÁLIS SZÁM: LXXI. 2022.3.
MINŐSÉG
HŐSZIGETELŐ ANYAGOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA KÜLÖNBÖZŐ HŐMÉRSÉKLETI ÉS NEDVESSÉGVISZONYOK MELLETT
LXXI. 2022.2.
TÁMOGATÓINK:
Az energiatakarékosság és a károsanyag-kibocsátás csökkentése kiemelt fontosságú a háztartások és az építőipar számára egyaránt. Épületeink fűtéséhez nagy mennyiségű fosszilis tüzelőanyag elégetése szükséges, ami a külső termikus burok hőszigetelésével jelentősen csökkenthető.
ELFELEDETT
Himler (Edelényi) Dezső építész kaposvári működése 1904 és 1913 között
ÁTSZELLŐZTETETT HOMLOKZATBURKOLAT BIM-ALAPÚ ÉPÜLETFIZIKAI MODELLEZÉSE
Kutatásunkban egy többszintes épület átszellőztetett homlokzatburkolatának BIM-alapú épületfizikai modelljét készítettük el, amely segítségével meghatároztuk az épületburok hőtechnikai teljesítőképességét.
A TEXTILHULLADÉK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI AZ ÉPÍTŐIPARBAN
A cikk bemutatja Himler (Edelényi) Dezső fővárosi építész kaposvári tevékenységét 1904 és 1913 között. Neve kevésbé ismert a várostörténetben, annak ellenére, hogy köz- és lakóépületei a belvárosban – az átalakítások után...
ACÉL-EMLÉK-MŰ-TÉR
A körkörös gazdaság modellje alapján a hulladékként megjelenő anyagok nyersanyagként forgathatók vissza a rendszerbe, akár iparágakon átívelően. A lakossági textilhulladék jellemzőit figyelembe véve felmerülhet a kérdés, hogy
hő- vagy hangszigetelésként alkalmazható lehet-e? Mivel a szakirodalomban e kérdésre ...
Magyarországon az ipari örökségvédelem nem
kapja meg a méltó megbecsülését, pedig ezen értékeink megóvására nagyobb figyelmet kellene fordítanunk. A helyszínünk Ózd, mely az acélgyár köré épült 1847-től és Magyarország egyik legmeghatározóbb nehézipari termelését bonyolította le. A gyár növekedésével a városkép is folyamatosan változott. A számtalan kémény közül ...
ACÉLSZERKEZETŰ TÍZSZINTES IRODAHÁZ
50 ÉVE ÍRTUK
Megtiszteltetéssel vettem a felkérést, hogy 50 év távla- tából véleménycikket írjak a Magyar Építőipar visszatekin- tő sorozatának keretében. E rövid írásban igyekszem több szempontból is vizsgálni mind az épületet, mind a cikket – és a korszellemet, melyben született.
Az épület, melyről az írás szól, az egykori Hungarocoop Külkereskedelmi Vállalat irodaházaként épült, ...
Megkoreografált ablakcsere: kapcsolat tánc és ablakok között
ÓVATOSSÁGI AJÁNLÁSOK NAGYFESZÜLTSÉGŰ TÁVVEZETÉKEK EMBERLAKTA ÉPÍTETT
KÖRNYEZETBEN TÖRTÉNŐ ELHELYEZÉSÉHEZ
1971 - 1980
Szerzői Jogok
Az www.magyarepitoipar.hu oldalon és az aloldalain (a továbbiakban együtt: lap) található tartalom az ÉTE Szakértő és Magyar Építőipar Kiadó Kiadói és Szolgáltató Kft. (a továbbiakban: Kiadó) szellemi tulajdona.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) szerinti szabad felhasználás eseteit kivéve a Kiadó fenntart minden, a lap bármely részének bármilyen módszerrel, technikával történő másolásával és terjesztésével kapcsolatos jogot. A laphoz tartozó oldalak tartalmát és kialakítását nemzetközi és magyar törvények védik.
A Kiadó előzetes írásos hozzájárulása nélkül tilos a lap egészének vagy részeinek (szöveg, grafika, fotó, audio- vagy videoanyag, adatszerkezet, struktúra, eljárás, program stb.) feldolgozása és értékesítése. A felhasználó a lap tartalmának egyes részeit - kizárólag saját felhasználás céljából - merevlemezére mentheti vagy kinyomtathatja, de ebben az esetben sem jogosult a lap így többszörözött részének további felhasználására, terjesztésére, adatbázisban történő tárolására, letölthetővé tételére, kereskedelmi forgalomba hozatalára.
A Kiadó oldalai teljes egészében, a reklámokkal, hirdetésekkel együtt szerzői jogvédelem alatt állnak, azokból bármely részt kivágni, a megcsonkított részt pedig nyilvánossághoz bármely módon újraközvetíteni tilos. Tilos továbbá a Kiadó előzetes írásbeli engedélye nélkül a lap tartalmát tükrözni, azaz technikai művelet segítségével nyilvánossághoz újraközvetíteni, még változatlan formában is.
A jogosulatlan felhasználás büntető- és polgári jogi következményeket von maga után. A Kiadó követelheti továbbá a jogsértés abbahagyását és kárának megtérítését.
A laptól értesüléseket átvenni csak a lapra való hivatkozással lehet, azzal a feltétellel, hogy az átvevő
a) nem módosítja az eredeti információt,
b) a lapra utaló egyértelmű hivatkozást minden közlésnél feltünteti.
Ez a nyilatkozat az Szjt. 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.
A Kiadó a pontos és hiteles információk közlésére törekszik, de a tájékoztatásból fakadó esetleges károkért felelősséget nem vállal. https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0/legalcode
Impresszum
Az ÉTE Szakértő és Magyar Építőipar Kiadó Szolgáltató és Kiadói Kft. lapja.
Főszerkesztő: Horváth Tamás PhD – SZE, Győr
A szerkesztőbizottság elnöke: Prof. Becker Gábor – BME, Budapest
A szerkesztőbizottság tagjai: Bozsaky Dávid PhD – SZE, Győr; Kiss Rita MTA doktora – BME, Budapest; Dr. habil Stocker György – BME, Budapest; Prof. Koppány Attila – SZE, Győr; Magyar János – A-Híd Zrt., Budapest; Molnár Tamás DLA – PTE, Pécs; Preisich Katalin CSc – BME, Budapest; Sándor Viktória – ÉMI, Szentendre; dr. Szily Imre Balázs – SZIE-YBL, Gödöllő–Budapest; Szabó Péter PhD – NyME, Sopron; Tóth Balázs – ÉMI, Szentendre; Vízy László ny. műemléki felügyelő – Budapest
Index: 25,553 HU ISSN 0025-0074 A folyóirat lektorált cikkeket tartalmaz. Megjelenik évente hat alkalommal.
Szerkesztőség: 1095 Budapest, Mester utca 87. Tel./fax: 06 1 201-8416, e-mail: info@epitokiado.hu, internet: www.magyarepitoiparkiado.hu Kiadja: ÉTE Szakértő és Magyar Építőipar Kiadó Szolgáltató és Kiadói Kft. Felelős kiadó: Dévai Zoltán Kiadványszerkesztés: Horváth Tamás PhD
okl.építészmérnök
Óbudai Egyetem
Ybl Miklós Építéstudományi Kar
adjunktus,
építéstan tanszék tanszékvezető
Dr. Völgyi István
Okleveles építészmérnök, Óbudai Egyetem Ybl Miklós építéstudományi kar építéstan tanszék vezetője. Alap képzést az akkori Ybl Miklós műszaki főiskolán szerezte, 2001‐ben. MSc fokozatát a Budapesti Műszaki Tudományi és Gazdasági Egyetemen szerezte okleveles építészmérnökként 2008‐ban. Doktori fokozatát a Szent István Egyetem Műszaki Tudományi Doktori Iskolájában, Gödöllőn szerezte 2019-ben Épületszerkezetek hatása a beltéri elektromágneses terekre témával. Felső oktatásban 2004 szeptemberétől dolgozik, kezdetben építészettörténet és épületszerkezettan, mostanra fő profilban épületszerkezettan oktatóként. Kutatási területe a korszerű épületszerkezettani megoldások, az épületbiológia, egészséges épületek, elektromágneses tereket csökkentő épületszerkezeti megoldások.
okleveles építőmérnök
MTMT hivatkozás
BME Építőmérnöki Kar
Hidak és Szerkezetek Tanszék
Horváth Tamás Ph.D
egyetemi tanár
Okleveles építőmérnök, szerkezetépítő betontechnológus. Fő szakterületei: vasbetonszerkezetek laboratóriumi kísérleti vizsgálatai; helyszíni szerkezetvizsgálatok; szerkezetek közép- és hosszútávú megfigyelését szolgáló mérőrendszerek tervezése, kivitelezése. Kutatási területek: vasbeton szerkezetek nyírási, átszúródási viselkedése.
egyetemi docens
SZERKESZTŐBIZOTTSÁG:
okl. építőmérnök
Széchenyi István Egyetem
BME Mechatronika Optika és Gépészeti Informatika Tanszék
egyetemi tanár
2007-ben végeztem okleveles építészmérnökként a győri Széchenyi István Egyetem képzésén. 2009-től az egyetem Építészeti és Épületszerkezettani Tanszékén dolgozom oktatókén. 2017-ben doktori fokozatot szereztem, kutatási témám az oktatási épületek energetikai korszerűsítése volt. Az épületszerkezetek, épületfizika, épületenergetika és az energiatudatos épülettervezés tárgykörében oktatok, komplex- és diplomatervek szakági konzultációjában és doktori témavezetésben veszek részt. Egyéni vállalkozóként tervezői tevékenységet folytatok, főként lakóépületeket tervezek és épületszerkezeti konzultánsként dolgozom. Több szakmai kiadvány szerkesztésében is részt vettem nemzetközi projektekhez vagy a helyi építész kamara tevékenységéhez kapcsolódóan.
Építőmérnöki kutatási területen a magasépítési vasbeton és falazott szerkezete. Kutatásaim további hangsúlya a kompozitszerkezetek alkalmazása a önálló anyagként vagy erősítő anyagként az építőipartban, így falazott és vasbetonszerkezetek megerősítése területén is. Kutatásaim egyik fontos területe a kőszerkezetek modellezése, felülvizsgálata és megerősítése.
Kiss Rita
Dr. Becker Gábor
Okleveles építészmérnök, a Soproni Egyetem, Faépítészeti Intézetének docense. Doktori fokozatát 2003-ban szerezte könnyűszerkezetes épületek energetikai vizsgálatából. 1994- óta vesz részt aktívan az egyetemi oktatásban, a szabadkézi rajz, épületszerkezettan és faépítészet témakörében. 2008 óta több település főépítésze. Kutatási területe a faszerkezetű épületek, építmények tervezése. Több erdei kilátó építészeti tervezése köthető a nevéhez.
Szabó Péter Ph.D
BME
Épületszerkezettani Tanszék
Soproni Egyetem
Faépítészeti Intézet
tanszékvezető egyetemi docens
egyetemi tanár (professzor)
2007-ben végeztem a Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi karán okleves építészmérnökként. 2012-ben doktori, 2019-ben habilitált doktori címet szereztem ugyanezen intézmény Műszaki Tudományi Doktori Iskolájában. A diploma megszerzését követően kerültem az egyetem Építészeti és Épületszerkezettani Tanszékének állományába, ahol kezdetben óraadóként tevékenykedtem, később tanársegédi, adjunktusi, 2017 óta pedig docensi pozícióban. 2016 óta vagyok a tanszék vezetője. Tudományos szakterületem az építőanyagok és az épületszerkezetek, azon belül is az innovatív és természetközeli építőanyagok és építéstechnológiák.
Dr. Bozsaky Dávid
a szerkesztőbizottság elnöke
Dr. Becker Gábor egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karának egykori dékánja (2006-2014), az Épületszerkezettani Tanszék vezetője 2005-2017 között. Fő szakmai területe az épületszerkezeti tervezés, a nyílászáró szerkezetek, függönyfalak, üvegszerkezetek. Számos jelentős épület szaktervezője, pl. a herendi Porcellánium (építész: Turányi Gábor), az Inforpark több épülete (Kertész András, Szász László, Cságoly Ferenc és munkatársaik), az Alkotáspoint irodaház (Cságoly Ferenc és mtsai), az Operaház Eiffel csarnoka (Marosi Miklós), a Klotild déli palota (Matild Hotel, Puhl Antal és Dajka Péter), Puskás Aréna és MVM Dome (multifunkciós csarnok, Skardelli György és mtsai).
Széchenyi István Egyetem
Dr. Molnár Tamás
főszerkesztő
Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar Építész Szakmai Intézet
akadémikus
Dr. Vizi Gergely Norbert
Dr. Molnár Tamás 2007-ben okleveles építész, majd 2012-ben okleveles szerkezettervező építészmérnök diplomát szerzett. Doktori fokozatát 2011-ben szerezte meg az építőművészet művészeti ágban. 2010 óta oktat a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának Építész Szakmai Intézetében építészettörténetet és épülettervezést magyar és angol nyelven. Egyetemi docensként a Breuer Marcell Doktori Iskola tudományos titkári teendőit is ellátja. 2015-ben habilitált doktori fokozatot szerzett. Az elmúlt években számos nemzetközi workshopon vett részt hallgatóival. Vendégoktatóként rendszeresen tart előadásokat különböző európai egyetemeken.
2022. 1.
2022. 3.
2021. 1-2.
2021. 3-4.
2021. 5-6.
2022. 2.
ARCHÍVUM 2021 - 2022
ARCHÍVUM 2001 - 2010
2005. 3.
2008. 6.
2008. 2.
2010. 3.
2009. 2.
2006. 4.
2001. 1.
2003. 9-10.
2009. 6.
2003. 11-12.
2001. 2.
2006. 3.
2007. 3.
2001. 3.
2010. 6.
2006. 1.
2004. 4.
2001. 4.
2001. 5.
2008. 3.
2003. 5-6.
2005. 4.
2009. 3.
2010. 1.
2008. 4.
2007. 4.
2004. 1.
2010. 4.
2004. 2.
2005. 1.
2008. 1.
2005. 2.
2002. 6.
2010. 2.
2008. 5.
2009. 1.
2001. 6.
2002. 1.
2009. 4.
2007. 2.
2009. 5.
2002. 52.
2002. 3.
2003. 7-8.
2004. 3.
2007. 1.
2002. 4.
2002. 5.
2006. 2.
2003. 3-4.
2010. 5.
VIDEÓK